Szent Lázár Lovagjainak Magyar Szövetsége Egyesület Alapszabálya

Szent Lázár Lovagjainak Magyar Szövetsége

Egyesület Alapszabálya

A Szent Lázár Lovagjainak Magyar Szövetsége Egyesület alapszabályát (a továbbiakban: Alapszabály) a közgyűlés a következő tartalommal állapítja meg:

 

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A Szent Lázár Lovagjainak Magyar Szövetsége Egyesület (a továbbiakban: egyesület) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó rendelkezései alapján a tagok közös, tartós, jelen Alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező civil szervezet.

(2) Az egyesület neve:                        Szent Lázár Lovagjainak Magyar Szövetsége Egyesület

(3) Az egyesület székhelye:              1024 Budapest, Keleti Károly utca 15/C. I. em. 4. ajtó

(4) Az egyesület működése kiterjed Magyarország egész területére, illetve a határainkon kívül élő magyar kisebbség által lakott területekre.

(5) Az Egyesület önkormányzati elven működő Krisztus-hívők, ősi hagyományokkal rendelkező, magasztos célú, karitatív segélyszervezete.

(6) Az egyesület kiadásait tagdíjakból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból fedezi.

 

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI, TEVÉKENYSÉGE

2. §

(1) Az egyesület elsődleges célja a nemre, fajra, bőrszínre, felekezeti hovatartozásra, vagyoni helyzetre tekintet nélküli emberbaráti segítségnyújtás, különösen a rászorulók segélyezése, szegények, betegek és haldoklók védelme és támogatása, a keresztény lovagiasság elvei érvényesülésének elősegítése és fenntartása, a keresztény hit és irgalom megtartása, védelme és terjesztése.

(2) Az egyesület a hátrányos helyzetűek- és a tagság érdekképviseletét és érdekvédelmét is ellátja. Ennek megfelelően – az egyesület non-profit jellegének figyelembevételével – feladata: feltárni, képviselni, közvetíteni a tagság jogi, szociális, kulturális érdekeit, kivéve azokat a feladatokat, amelyek a 2003.évi LXXX.törvényben meghatározott jogi tevékenységnek minősülnek, továbbá feladata a tagság szakmai tevékenységéhez kapcsolódó társadalmi csoportok csoportos érdekeinek sérelme esetén jelzéseket megfogalmazni az érintett szervezetek, hatóságok felé, és ezekben az ügyekben az egyesület tagságának bevonásával eljárni.

(3) Az egyesület alapvető és általános célja, hogy segítse és koordinálja tagjainak a fenti célokkal kapcsolatos hatékony, önálló vagy együttes, civil és/vagy szakmai tevékenységét. Az egyesület, hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

(4) Az egyesület céljai megvalósításaérdekében – amennyiben a fedezet adományokból és gazdasági tevékenységből rendelkezésre áll – az alábbi tevékenységeket folytathatja:

4.1./        ingyenes érdekvédelem biztosítása, főleg a kiszolgáltatott helyzetben lévők számára – mint a fogyatékosok, öregek, gyermekek, árvák –, illetve jogaik megismertetése, népszerűsítése,

4.2./        közvetítői tevékenység a kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportok és a döntéshozók (pl. jogalkotó, jogalkalmazók) között,

4.3./        a tagság szakmai fejlődésének elősegítése, ismereteik bővítése,

4.4./        széles körű ismeretterjesztés a kiszolgáltatott helyzetben lévők segítése érdekében,

4.5./        szabadidős programok szervezése az egyesület tagjai és hozzátartozói-, illetve kívülállók részére,

4.6./        a lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés,

4.7./        népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, közreműködés egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatásokban,

4.8./        véradások szervezése,

4.9./        egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztasága, rovar- és rágcsálóirtás)

4.10./     a családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése,

4.11./     közreműködés szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokban/ellátásokban,

4.12./     együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában,

4.13./     általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, nemzetiségi nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, felnőttoktatás, alapfokú művészetoktatás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálati feladat, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, pedagógiai-szakmai szolgáltatás,

4.14./     Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának / művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének / a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése,

4.15./     Kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása,

4.16./     Az előadó-művészeti tevékenység feltételeinek megteremtése,

4.17./     A kulturális örökség védelme,

4.18./     A helyi közművelődési tevékenység támogatása,

4.19./     A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele,

4.20./     Az épített környezet alakítása és védelme,

4.21./     A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátása - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében,

4.22./     Hajléktalanná vált személyek ellátása és rehabilitációja, megelőzés biztosítása,

4.23./     Jogvédelmi feladatok ellátása jogsegélyszolgálat létrehozásával az alábbi területeken: gyermekek jogai, a jövő nemzedékek érdekei, nemzetiségek jogai, leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai,

4.24./     az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása,

4.25./     Fővárosi és kerületi szintű sport és szabadidősport támogatása.

3. §

(1) Az egyesület feladatai:

a) a tervszerű működéshez és a célok megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása; e körben az egyesület feladata a tagság szervezése annak érdekében, hogy az egyesület programjainak megtartását vállalni tudják.

b) az egyesület céljaival összhangban rendezvények, előadások szervezése, megvalósítása.

c) az egyesület által támogatni kívánt rászorulókkal, valamint a döntéshozókkal való kapcsolattartás.

Az egyesület programjait az egyesület tagjai és önkéntesei tartják. Az önkéntesek az egyesület célkitűzéseivel egyetértenek és munkájukért anyagi támogatásban semmiféle formában nem részesülnek.

 

4. §

(1) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult a jelen Alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve.

(2) Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét az e fejezet 2. §-ában és 3. §-ában foglalt célok megvalósítására és tevékenységek ellátására fordítja. Az egyesület befektetési tevékenységet a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján jogosult folytatni.

(3) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, illetve nem fogad el, valamint azoknak támogatást nem nyújt. 

(4) Az egyesület biztosítja, hogy tagjain kívül mások is részesülhessenek szolgáltatásaiból. Az egyesület szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Az egyesület szolgáltatásai az egyesület bármilyen úton való megkeresésével (postai, elektronikus, személyes, telefonos) bárki számára elérhetőek. Az egyesület programjai nyilvánosak. Az egyesületi tagság részére térítésmentesen biztosított szolgáltatásokat minden évben (az évenkénti programokhoz kapcsolódóan) az elnökség határozza meg.

(5) Az egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottakat is foglalkoztathat, megbízási és vállalkozási szerződést köthet.

 

Az egyesület működésének és tevékenységének alapelvei

5. §

(1) Az egyesület tevékenységét – így adatainak közzétételét is – a mindenkor érvényben lévő magyar jogszabályok és a jelen Alapszabály értelmében fejti ki. Tevékenysége a széleskörű nyilvánosságra épül, tevékenységének, gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozza, a honlapján megjelenteti.

(2) Az egyesület céljainak megvalósításához önkéntes alapon szerveződött, nyilvántartott tagsággal rendelkezik.

(3) Az egyesület önálló jogi személy, amely saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket.

(4) Az egyesület tagsága és a tagok által segített társadalmi csoportok segítése, érdekeinek képviselete, valamint érdekeinek védelme érdekében kész más hasonló célú szerveződéssel a kölcsönösség és a szuverenitás elve alapján együttműködni.

(5) A testületi szervek határozatairól folyamatos nyilvántartást kell vezetni (határozatok tára), amelyből kitűnik a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (név szerinti szavazás esetén a személye).

(6) Az egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének lehetőségeiről, valamint beszámolóiról honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. Alapszabályban rögzített tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatairól szintén a honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

 

III.

AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

 

A tagsági jogviszony keletkezése

6. §

(1) Az egyesület tagja lehet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, az alábbiakban meghatározottak szerint. Külföldi illetőségű természetes- vagy nem természetes személy akkor lehet az egyesület tagja, ha szakmai tevékenységével, vagy az egyesület külföldi kapcsolatainak ápolásával jelentős érdemeket szerzett. A tagokról és a tagdíjfizetésről nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az egyesületi tagság felvétellel keletkezik.

(3) Az egyesületbe való belépés önkéntes.

(4) Az alapító tag kivételével a tagsági jogviszony keletkezésének feltételei:

a) két rendes tag írásbeli ajánlása,

b) megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat, mely tartalmazza az Alapszabály elfogadását.

c) Amennyiben jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kéri felvételét, úgy mellékelni kell a jogi személy nyilatkozatát arról, hogy nevében a tagságból eredő jogok és kötelezettségek tekintetében ki járhat el.

d) Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az egyesület főtitkáránál kell benyújtani.

e) A tagfelvétel kérdésében a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül az elnökség egyszerű szótöbbséggel határoz. A határozatról az elnök tájékoztatni tartozik a közgyűlést.

(5) Az egyesületnek a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező tagjai a jogaikat és kötelezettségeiket a bejegyzett képviselőik, vagy az általuk meghatalmazott személy(ek) útján gyakorolják.

 

A tagsági jogviszony megszűnése

7. §

(1) A tagsági viszony megszűnik:

a) kilépéssel, a kilépésnek az elnökséghez történő bejelentésétől;

b) kizárással, a kizáró határozat jogerőre emelkedésének napjától;

c) a tagdíj meg nem fizetése esetén, abban az esetben, ha az egyesület a tagot az esedékesség lejártát követően tagdíjhátraléka megfizetésére megfelelő határidő tűzésével írásban felszólította és a kitűzött határidő is eredménytelenül telt el;

d) a tag halálával, jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.

(2) A tag az egyesületből bármikor, indoklás nélkül kiléphet. A kilépést írásban kell közölni az elnökséggel.

(3) Az egyesület kizárhatja azt a tagot, aki neki felróható módon:

- jogszabályt, az Alapszabályt, az egyesület célját vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő, vagy azt veszélyeztető magatartást tanúsít,

- a tagsági viszonyból eredő valamely lényeges kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget,

- szakmai, etikai vétséget követ el az egyesülettel szemben.

A kizárási eljárás a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított 60 napon belül bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére folytatható le. Az elnökség az érintett tagot az ellene kezdeményezett kizárási eljárásról írásban értesíti. Az elnökség a tagot – az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül – meghallgatja, és egyidejűleg lehetőséget biztosít a tag érdemi védekezésének előterjesztésére.

A kizárásról az elnökség dönt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A tag a kizárásáról szóló határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 15 napon belül az elnökségnél előterjesztett írásbeli kérelmében a közgyűléstől kérheti. A közgyűlés a következő közgyűlésen, mely nem lehet 6 hónapon túli, határozattal dönt a kizárásról. A tagot megilleti a védekezés joga. A tag kizárását kimondó közgyűlési határozat írásba foglalására, indokolására, közlésére a kizárásról szóló elnökségi határozatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A tag a kizárást elrendelő közgyűlési határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat, amennyiben a kizáró határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik.

(4) A tagsági viszony megszűnése esetén a tagot a tagnyilvántartásból az elnökség törli.

 

Az egyesületi tagság fajtái

8. §

Az egyesület tagjai – jogaik és kötelezettségeik terjedelme alapján – lehetnek:

a) alapító tagok,

b) rendes tagok,

c) pártoló tagok,

d) tiszteletbeli tagok.

 

Alapító tag

9. §

(1) Az alakuló közgyűlésen az első Alapszabályt aláírók, mint alapító tagok kerültek nyilvántartásba.

(2) A tagsági viszony az alapító tagoknál az első Alapszabály elfogadásával jött létre.

(3) Az alapító tag jogosultságaira és kötelezettségeire jelen Alapszabálynak a rendes tagra vonatkozó rendelkezései irányadók.

 

Rendes tag

10. §

(1) Az egyesület rendes tagja lehet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület céljával egyetért, és belépési nyilatkozatában elfogadja az egyesület Alapszabályát.

(2) A rendes tag:

a) személyesen részt vehet az egyesület közgyűlésén, az ügyvezető megválasztásában, a határozatok meghozatalában;

b) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;

c) választható az egyesület szerveibe;

d) észrevételeket, javaslatokat tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben;

e) használhatja az egyesület létesítményeit, eszközeit;

f) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait;

g) betekinthet a közgyűlés határozataiba, a közgyűlésen készült jegyzőkönyvekbe, továbbá az egyesület költségvetésébe, beszámolóiba, valamint azokról az ügyvezetőtől másolatot kérhet.

(3) A rendes tag köteles az egyesület Alapszabályának és határozatainak megtartására, valamint a tagdíj megfizetésére.

 

Pártoló tag

11. §

(1) Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület anyagi, illetve természetbeni, alkalmi vagy folyamatos támogatását vállalja, de az aktív tevékenységben nem kíván részt venni. A támogatás jellegét és mértékét az egyesülettel kötött megállapodásba kell foglalni.

(2) A pártoló tag:

a) tisztségre nem választható,

b) szavazati joga nincs,

c) tagdíjat nem köteles fizetni,

d) tanácskozási joggal vehet részt az egyesület közgyűlésén,

e) véleményt nyilváníthat az egyesület általa támogatott tevékenységével kapcsolatban,

egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagéval.

(3) A pártoló tag köteles az általa önkéntesen vállalt támogatás szolgáltatására, valamint az egyesület jó hírnevének ápolására, óvására, illetve köteles a jelen Alapszabály rendelkezéseit betartani.

(4) A jogi személy pártoló tag képviselője útján gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit. A képviseletet a cégkivonat bemutatásával kell igazolni.

 

Tiszteletbeli tag

12. §

(1) Az egyesület tiszteletbeli tagja az a természetes személy lehet, akit az egyesületi célok elfogadása és azok megvalósításában való részvétele miatt az egyesület közgyűlése tiszteletbeli taggá választ, és aki a tiszteletbeli tagságot elfogadja. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a pártoló tagéval.

(2) A tiszteletbeli tagtól az egyesület elvárja az egyesületi célkitűzések népszerűsítését, hagyományainak ápolását, erkölcsi támogatását.

 

13. §

Az egyesület tagja köteles:

a) Az Alapszabály rendelkezéseinek betartására.

b) Az alapító és a rendes tagok kötelesek rendszeres egyesületi munkát, tevékenységet folytatni, a rendezvények előkészítésébe lehetőségeikhez mérten bekapcsolódni, az egyesület rendezvényein megjelenni, az egyesületet népszerűsíteni, jó hírét megőrizni.

c) A közgyűléseken részt venni, tisztségbe való megválasztásuk esetén azt a legjobb képességeik szerint ellátni.

d) A közgyűlés többségi határozatait végrehajtani, ugyanakkor a kisebbségi álláspontot tiszteletben tartani.

e) A tagdíjat rendszeresen megfizetni.

f) Őrködni az egyesület jó hírnevén, tevékenységeit népszerűsíteni, és mindent elkövetni annak érdekpben, hogy az egyesületi célok minél hatékonyabban megvalósulhassanak.

g) A pártoló és tiszteletbeli tagok saját elhatározásuk alapján, tetszésük szerint kapcsolódhatnak be az Egyesület munkájába.

 

IV.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

14. §

Az egyesület szervei:

a) közgyűlés,

b) elnökség,

c) ellenőrző bizottság

d) etikai bizottság

 

A közgyűlés

15. §

(1) Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(2) A közgyűlést az elnök évente legalább egyszer, írásban hívja össze. A közgyűlés helyéről az elnök dönt.

(3) A közgyűlés napirendjét az elnök állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé.

Ptk. 3:75. § [A napirend kiegészítése]

(1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

(2) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

(4) A közgyűlés időpontját úgy kell megállapítani, hogy a közgyűlésről szóló értesítés legalább 8 nappal a közgyűlés előtt megtörténjen. A közgyűlés helyéről és időpontjáról az egyesület valamennyi rendes, illetve a közgyűlésen megjelenni jogosult tagját írásban tértivevényes postai küldeményben vagy elektronikus levél formájában, illetve az egyesület honlapján kell értesíteni a közgyűlés tervezett napirendi pontjainak megjelölésével.

(5) A közgyűlésen minden szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik. A szavazati jogot személyesen kell gyakorolni.

(6) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele személyesen jelen van.

(7) Határozatképtelenség esetén azonos napirend mellett, 10 napon belüi időpontral újabb közgyűlést kell összehívni. Az eredeti meghívóban fel kell hívni a tagok figyelmét arra, hogy az ismételten összehívott közgyűlés a jelenlevő tagok számától függetlenül határozatképes. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben csak abban az esetben határozatképes a megjelentek számára tekintet nélkül, ha erről a körülményről a tagokat az eredeti közgyűlési meghívóban kifejezetten tájékoztatták. Amennyiben a tagok ilyen tájékoztatást nem kaptak, a megismételt taggyűlés határozatképességére az eredeti taggyűlés határozatképességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) A közgyűlés határozatait ülés tartása nélkül is meghozhatja. Az ülés tartása nélkül történő határozathozatalt az elnök a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok a kézhezvételtől számított 8 napon belül küldhetik meg szavazatukat az ügyvezető részére. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele megküldi szavazatát az ügyvezető részére. A szavazás eredményét az ügyvezető állapítja meg az utolsó szavazat beérkezését követő – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított - 3 napon belül és azt további 3 napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének a napja.

 

16. §

(1) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:

a) ha az egyesület tagjainak 10 %-a az ok és a cél megjelölésével ezt az elnöktől írásban kéri;

b) ha a bíróság ezt elrendeli;

c) ha jogszabály azt kötelezővé teszi

(2) A tagok írásbeli kérelme alapján az elnök a kérelem beérkezését követő 30 napon belül gondoskodik a közgyűlés összehívásáról.

(3) A rendkívüli közgyűlésre a közgyűlésre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.

 

17. §

(1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, több egyesületre történő szétválásának, valamint az egyesület feloszlásának kimondása;

b) az Alapszabály megállapítása, elfogadása, továbbá módosítása;

c) az egyesület céljának módosítása;

d) az egyesület tevékenységéről és költségvetéséről szóló terv, az éves költségvetés, valamint az annak végrehajtásáról szóló elnöki vagy egyéb beszámoló elfogadása;

e) egyéb éves jelentések, beszámolók megtárgyalása és elfogadása;

f) az egyesület munkájának értékelése az elnökség beszámolója alapján;

g) tiszteletbeli taggá nyilvánítás;

h) az egyesület tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása;

i) a tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

j) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

k) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, tisztségviselők, egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

l) a kizárási eljárás lefolytatása;

m) a tagdíj, differenciált tagdíj meghatározása;

n) felügyelő szerv hiányában az egyesület pénzügyi és gazdasági tevékenységének ellenőrzése;

o) az egyesületi szervek létrehozása, hatáskörének, működésének megállapítása, valamint tagjainak megválasztása;

p) ellátja az elnökség által elutasított felvételi kérelmek jogorvoslatát;

q) határozathozatal minden kérdésben, amelyet jogszabály, az Alapszabály vagy közgyűlési határozat a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A közgyűlés a határozatait

- nyílt szavazással-, és

- az Alapszabály vagy jogszabály ezzel ellentétes kötelező erejű rendelkezése hiányában a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza.

Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Ptk. 3:76. § [Határozathozatal]

(1) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(3) A közgyűlés nyilvános, a nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

(4) A tagok a közgyűlés ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. A közgyűlési határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A jelen bekezdés szerint összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

18. §

(1) A közgyűlés kezdetekor levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és szavazatszámlálót kell választani a jelenlévő tagok szavazatainak többségével. A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök kér fel két egyesületi tagot.

(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ülés helyét és idejét, a jelenlévő tagok névsorát, a szavazat érvényessége megállapításának jogalapját, a közgyűlés által hozott határozatokat azok meghozatalának sorrendjében, azok tartalmát, illetve hatályát, továbbá a határozatot támogatók és ellenzők számarányát, valamint az egyes szavazók esetleges különvéleményét.

(3) A közgyűlésen hozott határozatokat a jegyzőkönyv vezetője, a két jegyzőkönyvhitelesítő, és ha jelen van, az egyesület elnöke írja alá. A közgyűlésen készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet, arról másolatot készíthet, kivéve a jegyzőkönyv azon részeit, amely személyiségi jogokat sérthet. A közgyűlésen hozott határozatokat az elnök a közgyűlést követően a határozatok tárába kronológiai sorrendben lefűzi, és azokat a jegyzőkönyv dátumától számított 10 évig megőrzi. A főtitkár a határozatokat az egyesület honlapján közzéteszi.

 

Az elnökség

19. §

(1) Az elnökség 5 tagú, az egyesület folyamatosan működő ügyintéző szerve. Az elnökség tagjait a közgyűlés 3 évre választja. Az elnökség tagjai: elnök, elnökhelyettes, főtitkár, főtanácsadó, gazdasági vezető.

(2) Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja. Az elnökségi üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze. Szabályszerű az összehívás, ha a tagok az ülésről és annak napirendjéről legalább 8 munkanappal az ülés időpontját megelőzően értesülnek.

(3) Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele személyesen jelen van. Az elnökség ülése nyilvános, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

(4) Határozatképtelenség esetén – legkésõbb 8 munkanapon belül – az elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés is csak akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

(5) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt aki, vagy akinek a hozzátartozója a határozat alapján

- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,

- az egyesület terhére bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás [2011. évi CLXXV. törvény 38.§ (1-2) bek.].

(6) Az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, vagy amelyben egyébként nem a Közgyűlés dönt.

Az elnökség, mint ügyvezetés hatáskörébe tartozik a Ptk. 3:80. § alapján:

Ptk. 3:80. § [Az ügyvezetés feladatai]

Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

(7) Az elnökség kialakítja, és a közgyűlés elé terjeszti az éves költségvetést, az éves beszámolót, szervezi az egyesület programjait, ezekről rendszeresen tájékoztatja a tagságot. Bevonja az egyesület tagjait az alapfeladatok teljesítésébe, és a tagság érdekében szervezett szabadidős programokra, szervezésekre vonatkozóan.

(8) Az elnökség a két közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a közgyűlés előtt beszámol.

 

Az elnök

20. §

(1) Az egyesület ügyvezetését és képviseletét az elnök látja el önálló aláírási joggal. Az elnököt a közgyűlés választja három éves időtartamra. A megbízatás idejének lejártával új választást kell tartani. Ugyanaz a személy korlátlanul újraválasztható.

(2) Az elnök személyére csak alapító és rendes tag jelölhető, megválasztásakor minden tagcsak egy jelöltre szavazhat. A jelölt akkor tekinthető megválasztottnak, ha a jelenlevő tagok szavazatainak több mint a felét megszerezte. Ha több jelölt közül egyik sem szerzett többségi szavazatot, akkor új szavazást kell tartani azon jelöltek tekintetében, akik az első szavazáson a szavazatoknak legalább az egynegyedét megszerezték. Ha legalább két ilyen jelölt nincsen, akkor a szavazást azon legfeljebb három jelölt között kell megtartani, akik a legtöbb szavazatot az első szavazáson elérték. A második szavazáson megválasztott elnöknek az a jelölt tekintendő, aki a legtöbb szavazatot kapja.

(3) Az egyesület elnöke az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az egyesület elnöke az a személy, aki szabadságvesztés büntetést megállapító jogerős büntető ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki az egyesület tevékenységébe tartozó foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet vagy a vezető tisztség gyakorlásától eltiltó jogerős határozat hatálya alatt áll.

(4) Nem választható az egyesület elnökévé az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt, annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig:

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte

a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig.

(5) Az elnök köteles az egyesületet tájékoztatni arról, ha vezető tisztséget egyidejűleg valamely közhasznú szervezetnél is betölt.

(6) Az elnök ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(7) Az elnök az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a közgyűlés vagy az egyesület más szerve kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

(8) Az elnök feladata és hatásköre:

a) az egyesület képviselete, az egyesület napi ügyeinek vitele;

b) irányítja, szervezi és ellenőrzi a vállalt feladatok, a határozatok, az éves programok végrehajtását;

c) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

d) utalványozási jogkörrel rendelkezik, melyet a gazdasági vezetővel együtt gyakorol;

e) a gazdasági vezető által elkészített pénzügyi beszámolók kivételével a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

f) az egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

g) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

h) a közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

i) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

j) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

k) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, illetve amelyeket jogszabály, az Alapszabály illetve közgyűlési határozat a hatáskörébe utal.

l) Az elnök felelős az egyesület gazdálkodásáért, a jogszabályoknak megfelelő működéséért.

(9) Az elnöki tisztség megszűnik:

a) a megbízás időtartamának lejártával;

b) lemondással;

c) elhalálozással;

d) az egyesületi tagság megszűnésével;

e) visszahívással;

f) a törvényben és az Alapszabály jelen 20. § (3)-(4) bekezdéseiben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével.

(10) Az elnököt a közgyűlés abban az esetben hívhatja vissza, ha valamely, a jelen Alapszabályban meghatározott lényeges kötelezettséget vétkesen megszegi. Az elnök visszahívásáról az egyesület tagjai egyharmadának kezdeményezésére a közgyűlés dönt. A visszahíváshoz a jelenlévő tagok többségének szavazata szükséges. A visszahívással egyidejűleg a közgyűlésen új elnököt kell választani.

 

Az elnökhelyettes

21. §

(1) Az elnökhelyettes feladata és hatásköre:

- az elnökkel együtt meghatározza a stratégiai döntések körét és ellenőrzi azok végrehajtását;

-az egyesület (elnökség, közgyűlés) határozatainak nyilvántartását vezeti, az egyesület egyéb szervezeti okiratainak, egyéb könyveinek és dokumentációjának vezetését irányítja, ezek vezetéséről gondoskodik;

- az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

- felügyeli és ellenőrzi az elnök alá rendelt tisztségviselők tevékenységét;

- az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnök feladatait.

(2) Az elnökhelyettest a közgyűlés választja három éves időtartamra.

 

A főtitkár

22. §

(1) A főtitkár feladata és hatásköre:

- feladata az egyesület tagnyilvántartásának vezetése,

- a közgyűlés és az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek felügyelete,

- kapcsolattartás a vezetőség és a nyilvántartott tagság között, továbbá a határozathozatalhoz szükséges háttéranyag eljuttatása a tagság részére,

- gondoskodik a közgyűlés, és szükség szerint az elnökség és egyéb szervek határozatainak nyilvánosságra hozataláról az egyesület honlapján, gondoskodik a határozatok érintettekkel való közléséről.

(2) A főtitkárt a közgyűlés választja három éves időtartamra.

 

A főtanácsadó

23. §

(1) A főtanácsadó feladata:

- vezetői és szakmai segítséget nyújtása, tanácsadás az elnöknek és az elnökhelyettesnek.

(2) A főtanácsadót a közgyűlés választja három éves időtartamra.

 

A gazdasági vezető

24. §

 

(1) A gazdasági vezető feladata:

- az egyesület gazdálkodásának ellenőrzése, szakmai segítség az elnök részére az egyesületi vagyon kezelésében, a megfelelő bizonylati- és számlarend kialakítása és vezetése, a pénzügyi beszámolók elkészítése és közgyűlés elé terjesztése,

- utalványozási jogkörrel rendelkezik az elnökkel együttesen.

(2) A gazdasági vezetőt a közgyűlés választja három éves időtartamra.

 

Ellenőrző bizottság

25. §

(1) Az ellenőrző bizottság feladata, hatásköre:

Az ellenőrző bizottság az egyesület belső önellenőrző szerve. Feladata ellenőrizni az egyesület és a választott tisztségviselők szabályszerű működését, a jogszabályoknak és az Alapszabálynak való megfelelőségét.

a) Az ellenőrző bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés három évre választja.

b) Az Ellenőrző Bizottság üléseit szükségszerűen, de legalább egy évben kétszer tartja.

c) Az Ellenőrző Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

d) Az Ellenőrző Bizottság tagjainak összeférhetetlenségi szabályaira a 2011. évi CLXXV. törvény 38.§ (3)

bek. a-d) pontjai alapján az alábbiak vonatkoznak:

Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

1.) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv (elnök, elnökség) elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

2.) az egyesülettel megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

3.) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

4.) az 1.)-3.) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

f) Az ellenőrző bizottság működése során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az ellenőrző bizottság tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

Az ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre jogosult egyesületi szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

- a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé;

- az egyesületi tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. Az ellenőrző bizottság indítványára – annak megtételétõl számított harminc napon belül – a közgyűlést vagy erre irányuló indítvány esetén az elnökséget össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén közgyűlés vagy az elnökség összehívására az ellenőrző bizottság is jogosult.

g) Az ellenőrző bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze, a  napirend  közlésével, szükség szerint, de legalább évente egyszer.  

Az ellenőrző bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

Határozatképességéhez valamennyi tag jelenléte szükséges.

 

Etikai bizottság

26. §

(1) Az etikai bizottság az egyesület céljaira figyelemmel a tagok és a tisztségviselők erkölcsi magatartását hivatott vizsgálni.

(2) Az etikai bizottság elnökét és négy tagját a közgyűlés három évre választja.

(3) Az etikai bizottság figyelemmel kíséri, hogy a tagság körében az írott és íratlan erkölcsi normák mennyire valósulnak meg az egyesülettel kapcsolatos tevékenységük, szakmai munkájuk során. Általános jelleggel apellál egy magasabb rendű erkölcsi normarendszerre, amely az e területen tevékenykedő tagokat kell, hogy jellemezze.

(4) Az etikai bizottság tagok, tisztségviselők magatartására vonatkozó állásfoglalását bármely egyesületi tag vagy szerv kezdeményezheti. Konkrét panasz, vagy eset kapcsán a felek meghallgatása után állást foglal a panaszolt ügyben. Etikai véleményt mond ki (állásfoglalás), melyet megfelelően alátámasztottan indokol.

(5) Belépési kérelem elutasítása esetén javaslatot készít a közgyűlés részére.

(6) Az etikai bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

(7) Az etikai bizottság tagjainak összeférhetetlenségi szabályaira az ellenőrző bizottság tagjainak összeférhetetlenségi elõírásai vonatkoznak.

 

Felügyelő bizottság

27. §

(1) A közgyűlés a közgyűléstől és az elnöktől, elnökségtől, egyéb szervektől elkülönült felügyelő bizottságot választ az Ectv. 38. és 39. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével, amennyiben:

a) az egyesület közhasznú jogállásának megszerzését követően az egyesület éves bevétele az ötvenmillió forintot meghaladja vagy

b) a tagok több mint fele nem természetes személy vagy

c) a tagság létszáma a száz főt meghaladja.

(2) A felügyelő bizottság három tagból áll, tagjának csak alapító és rendes tag jelölhető.

(3) A felügyelő bizottság tagjait a közgyűlés választja az ügyvezető választására vonatkozó szabályok szerint. A felügyelő bizottság elnökét a felügyelő bizottság tagjai maguk közül választják.

(4) A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

 

Tisztségviselők, tagok díjazása

28. §

(1) Az egyesület tisztségviselői az Alapszabályban nevesített feladataikat, díjazás nélkül látják el, indokolt készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.

(2) Az egyesületi tagok, a választott tisztségviselők a támogatott és bevételt hozó programokból, az elvégzett feladataik arányában, tiszteletdíjban részesülhetnek.

 

V.

AZ EGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE, KÉPVISELETE

29. §

(1) Az egyesület jogi személy, amelyet az elnök önállóan képvisel.

(2) Az egyesület írásbeli képviselete akként történik, hogy az elnök a nevét az egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott – teljes vagy rövidített – neve fölé a hiteles aláírási nyilatkozatnak megfelelően írja.

(3) Az egyesület bankszámlája felett való rendelkezéshez az elnök és a gazdasági vezető aláírása szükséges együttesen.

(4) Az egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az egyesület nevében az elnök gyakorolja.

 

VI.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

30. §

(1) Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) Az egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:

a) tagsági díjak, pártoló tagok befizetései,

b) természetes személyek, jogi személyek, állami szervek, társadalmi és egyéb szervezetek által nyújtott pályázati és egyéb támogatások, adományok,

c) alapítványoktól és közérdekű kötelezettségvállalásokból származó bevételek,

d) rendezvények,jótékonysági akciók bevételei,

e) gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek.

(3) Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek, melynek mindenkori mértékét a közgyűlés határozza meg.

(4) Az egyesület vagyona készpénzből, ingó vagyonból, illetve vagyoni értékű jogokból áll.

(5) Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.

(6) Az egyesület a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről, valamint szükség szerint a közhasznú szervezetekről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

(7) Az egyesület javára felajánlott adományokat, támogatásokat az egyesületi célok megvalósítására kell fordítani. Az adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci értéken kell nyilvántartásba venni.

(8) Az egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatás elszámolásának feltételeit és módját.

(9) Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, hiteltörlesztésre nem használhatja fel.

(10) Az egyesület működése, a cél szerinti juttatások fajtái, illetve azok igénylésének módja bárki által megismerhető, azokat évente az ügyvezető legalább egy alkalommal az egyesület honlapján a nyilvánosság részére közzéteszi.

(11) Az egyesület a tisztségviselőit, a támogatóit, valamint ezek hozzátartozóját [Ptk. 8:1. § 1. pont] – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által a tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen Alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

(12) Az egyesület a közhasznú jogállás megszerzését követően az éves számviteli beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít, amelynek elfogadása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az éves számviteli beszámolóba és a közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet az ügyvezető az egyesület honlapján közzéteszi. Az egyesület honlapja: downdogjoga.hu.

 

VII.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

31. §

Ptk. 3:83. § [Jogutódlással történő megszűnés]

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

Ptk. 3:84. § [A jogutód nélküli megszűnés okai]

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Ptk. 3:85. § [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról]

(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

VIII.

HATÁROZATOK ÉS NYILVÁNOSSÁG

32. §

(1) Az egyesület főtitkára a jelen Alapszabályban foglaltaknak megfelelően írásban, igazolható módon gondoskodik az egyesület testületi szervei döntéseinek az érintettekkel történő közléséről. A főtitkár akadályoztatása esetén a feladat ellátásáról az elnök gondoskodik.

(2) A testületi szervek döntéseit a főtitkár az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, valamint az egyesületnek a VI. fejezet 20. § (12) bekezdésében megjelölt honlapján hozza nyilvánosságra.

(3) Az egyesület a működésének módjáról, a szolgáltatásai igénybevételének, valamint a beszámolói közlésének módjáról internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

(4) Az egyesület testületi szerveinek döntéseit a határozatok tárában nyilván kell tartani, ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, hatályát, illetve azok meghozatalának időpontját, valamint a döntéseket támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges, a személyét.

(5) Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet az egyesület székhelyén előre egyeztetett időpontban.

 

IX.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. §

(1) Az egyesület Alapszabályában foglalt rendelkezések értelmezésére a közgyűlés jogosult. Az közgyűlés állásfoglalása az egyesület valamennyi tagjára, illetve szervére nézve kötelező.

(2) Az alapítók tudomásul veszik, hogy az egyesület érvényes létrejöttéhez az Alapszabály bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. Az egyesület jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el.

(3) Az egyesület tagja a The Military and Hospitaller Order of Saint Lazarus of Jerusalemelnevezésű nemzetközi civil szervezetnek, amely felé az egyesület éves tagdíjat fizet, ami egyebek mellett magában foglalja a név- és címerhasználati díjat. Az egyesület elnöke rendszeresen részt vesz a nemzetközi szervezet rendezvényein, konferenciáin.

(4) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Ectv., valamint a Polgári Törvénykönyv vonatkozó és mindenkor hatályos szabályai az irányadóak. 

(5) A jelen változásokkal egységes szerkezetű Alapszabályt az egyesület 2015. október 21. napján tartott közgyűlése fogadta el.

 

 

 

 

Kelt: Budapest, 2015. október 21.

 

 

 

 

 

Nyáry Éva

 …………………………………

elnök sk.